Mostanában nagyon sokan nyekeregnek azon, hogy jaaaaaj, mi lesz a két LEGESLEGJOBB rádióadóval, micsoda dolog ez, alkotmányellenes, erkölcstelen, holittajogállam, meg társai. Nekem meg már egy ideje nagyon tele van ezzel a bugyrom. Sok okos egy naaaaagyon fontos dolog miatt húzza a száját, mert bizony, hogy amíg agyhalottként iszogatom a felébresztő célzóvizemet, feltétlenüll ugyannannak a bagázsnak kell a fülembe súgnia az áhitatos igét. Mert a rádió szent, és igazat szól. Nekem teljesen mindegy, engem   n e m   é r d e k e l. Nem ez a legfontosabb dolog az életemben, ha már itt tartunk. De az okos emberek zömének könnyen eltereli a figyelmét a valóban "fontosnak" nevezhető dolgokról. Majd megszakadt a csöpp pici szívem, amikor láttam tokogni szegény bumerángos csapatot, hiszen véget ért egy ollyan csodálatos kor! Azt hiszem kicsit túladagolták nekünk a médiát. (ennek jelét láttam fölfedezni abban is, hogy mindenki úgy rakja a möpö3ast a fülébe a suliból kimenet, mintha vastüdő lenne)
Nem lenne célszerűbb olyan dolgokkal foglalkozni, amik egy pindurkát megrázhatják már így is proletári magasságokba süllyedt békésnek (és jónak alig) nevezhető életünket? Gondolok itt pl. bérre, fizetésre, élelmiszerárakra, benzinre, közművekre, adókra, oltásra, társadalmi feszültségekre, rablásra, válságra, csak, hogy néhányat említsek meg. Kutyafuttában. És ott van például Szabó Gergő is, akin talán a legjobban csodálkozom (hisz' ő az a tipikus "ahhoz képest, hogy schinhed vagyok, elég hosszú a hajam - de legalább kevés"), mert tucatjával küldözgeti körbe a "szeressük a rádiót!" leveleket, ja és mentsük is meg, ha már ott vagyunk. Minek? Amikor ugyanazt a maszlagot tömködik a fülünkbe - mert ez a dolguk? Ugyanmár. És nem beszólni, mert
ad1: nem érint, én már fölülemelkedtem ezen,
ad2: azt jól parciálisan manifesztálom, miután éadlogaritmusnautráliszx deriváltjával integrálom és mert
ad3: úgy se érek rá, mert keveset ülök a gépelőtt. :D (régi szép idők...17 óra cod2/nap)