Kovács & Kovács

Kajáldába menet nagy szirénázásra lettem figyelmes, mosolyogtam is magamban, hogy mekkora lúzerek, elkéstek, már legalább 150 méterre vagyok az úttól, megléptem. :) Visszafelé Póstással beszélgettünk, látjuk ám, hogy ott forgolódnak a sünök kocsival meg gyalogszerrel az út…

Ott hagytam abba, hogy fókáztunk. Utána elzarándokoltunk az info pulthoz, és ez tényleg beillett egy zarándoklatnak is, mivel laza 40 percet ácsorogtam ott a sorban egy sárga nyakbaakasztóért, a személyazonosságomért (igazi gts!), a kajajegyeimért és a lakcímemért. Még mindig én…

Hát hol is kezdjem, gólya lettem. :D (nem beszólni a rím miatt, véletlen volt) Zsúfolt vonattal mentünk reggel, röpke 3,5 óra alatt oda is értünk. Én, Póstás, Gergő, miegymás. Menet közben mellém ült egy gyerek, aki (Isten útjai kileshetetlenek) éppen Peti bajtárs…