2010.12.19., vasárnap, 2200
Bicsérd,
-1°C, borult, havas
Nos, hamarosan vége ennek az évnek is. 2010, ugyebár - nem történt semmi különösebb. Pedig ha! Ilyen érzésem volt, lehet, hogy csak a játék hatására - olyan érdekes volt a "2010" föliratuk az egységeknek. No mindegy. Bezzeg 2011, a két 1-es, mint kerítés, mint két cövek, lándzsát törve a változás mellett, újult erővel robbantva bele az arcunkba: "De igenis!"... Legyen, most azt mondom, hogy igen, 2011 valóban a változás éve lesz... Persze, tulajdonképpen így állítom be magam. Egyrészt komplett idiótának, mivel ezt már egyszer mondtam - és nem volt semmi (és ez ráadásul többször is előfordult, más helyzetekben - farkast kiáltunk? - NEM!). Másrészt gyönge vátesznak, mert ha mégis, akkor "ugye én megmondtam", pedig hát én mindenre ezt mondtam.
Valójában mit gondolok? Nem. (Ugye, csak kimentem magam...) Mert én akkor is elmondtam, hogy 2010 az csak egy érzet - nem racionalitás! Azt is, hogy én racionális megfontolások és események alapján ítélek, következtetek ("jóslok"), és, nem föltétlenül jön létre a forgatókönyv. A racionális érvek (többsége!) szerint nem volt reális, és ezt akkor is elmondtam. Reális a minél messzebb (amúgy annál rosszabb[?]), esetleg 2011. Az Obama-sztori kapcsán emlegettem először. Érdekes, hogy le lettem hurrogva, akkor 2008 őszén, "le is tettem a lantot" majd egy évig (2009 nyara), amikor is elkezdtem naplót írni (milyen buzisan hangzik). Mert emlékszünk, 2008 őszén szembesültünk először a "2012-dologgal". 2 éve. 2012-ig még két évünk lenne. De én akkor már 2011-re tettem a "bukást" - egyszerűen Amerika 2001-911 óta eltöltött teljesítménye alapján. Utána még több olvasmányom is arra utalt, hogy lehet valami benne, bár nem föltétlenül 2011-ben, vagy 2012-ben. Tág határok között mozgott, bár az sejthető volt, hogy inkább később lesz, mint előbb. (mennyi bár van itt, mintha a szórakozó negyedben lennénk)
Argentín barátunk, Hetesi tanár úr, és még sokan mások... kerestem magamtól, és kiderült számomra, elég tág irodalma, széles kultúrája van ennek a bizonyos "SHTF" dolognak amerikában. Annyira mondjuk nem meglepő - és amit mondtak is mindig nekünk erről -, hiszen az ellustult, tunya, izgalomhiányos társadalom visszafordul a természeteshez, keresi az izgalmat - lásd szuperhősök, horror filmek, ámokfutások -, ennek a terméke a SHTF. Amikor tehetetlen, magával semmit kezdeni nem tudó hülyegyerekek és őrültek a napjaikat (mitöbb, egész életüket) egy olyan valamire készülve töltik el - ami nem következik be (ilyen a zombi-horrorok katasztrófája). Amikor megtaláltam az SHTFplan c. oldalt, némi örömmel vegyes érdeklődéssel szemléltem, hiszen tág ötletbörze nyílt meg, sok fogyasztói-trükk jelenlétével (ugye nem kell mondani, az őrülteket egy fokkal könnyebb kizsákmányolni a mániájukon keresztül, mint az átlagp(r)ol(i)gárt/gyerekeket/öregeket - "vegyél túlélő csomagot/szerszámkészletet/túlélőkaját 1000000000...$-ért!"), aztán arra gondoltam, "a fenébe is, ezek ilyen őrültek, a lényegi eseményeket át nem gondolók, akik nem találtak kiutat a [normális] életükből - nem érdemes itt kutakodni".
Már többször megfogadtam, hogy - ha unatkozom -, akkor megnézem, hogy ez mikor is indult - remélve, hogy "talán mégsem azok" - bár kis esélyt adtam neki. Hát megnéztem, és nem hittem volna - a fenti gondolatmenet tekitnetében -, hogy ilyet találok. A blog legelső bejegyzése Martin Armstrong: It's Just Time (~már itt az idő) c. közgazdasági írása volt, egyben leközölve. 2008 október elejéről, ez nem őrültség. Inkább hátborzongatóan hasonló. Az írás maga átgondolt és megfontolt, nincs benne misztérium vagy babona. És 2011 júniusát említi.
És ahogy közeledünk hozzá (6 hónap!), egyre másra bukkannak föl az árulkodó jelek, melyek egyvektorként mutatnak 2011 nyarára. 911-USA. Obama. 2-es recesszió. K-Europa adóssága. EURvsUSD. 2010-válság (spanyol közgazdász, nyár vége!). NY-EU adóssága (héten!).
Rövid kitérő: ami Írországnál (90 mrd EUR kölcsön) komoly vitákat generált, és már Németo-ban is fölmerült az EUR leváltása - az Spanyolországnál (várhatóan 500-750 mrd EUR segély-igény!) már nagyon komoly EU-s problémákat feszeget (gazdaság bírja? ha nem, otthagyhatjuk-e őket? létezik-e még EU?). És akárhogy végződik az EUR-USD harc, hamarosan vége lesz, és akármelyik bukik előbb, rántja a másikat is - velünk együtt. EZ az egy nem változott.
A lényeg, hogy most már megfordult a valószínűség, 2012 (pláne 2013...) és 2011 közül inkább előbb, mint később lesz.... A lényeg, hogy a valószínűségek átfedik egymást, és ez 2011-ben a "legvastagabb". Nyáron, ami kevésbé jó hír, mert lehet, hogy pár hónapig húzódik a "döglődés", azonban télen már fagy- és éhhalál várható - tömegesen, összecsapások, sok áldozat. A "polgárháború" - saját viszonyainkban - tavaszig nem igazán várható, de utána az életben maradottaknak elszabadul a pokol. És ilyenkor már csak a háborús forgatókönyvek élnek.
Igen, 2011-ben megváltozik a világ (a forgatókönyvekben komoly kérdőjel és bizonytalansági faktor Oroszország és a "Közel-Kelet"). Eljön a világ vége, hamarosan. Nem kell RETTENETESEN szőrnyű dologra gondolni, nem entrópia leszünk, de aki ma is naiv és boldog békeidős szellemmel várja a holnapot - nos, pofára fog esni. Nem kicsit, nagyon. Persze rögtön el is kezdődik az Új világ, az "Új Világrend" kialakulása (ezt érdekes módon sokkal korábban, mintegy 6 évvel ezelőtt megfogalmaztam) - harc a túlélésért. Nem csak a személyes, ember-ember elleni, "új vadnyugatos" módon, hanem nemzetek között is. Ez természetes. Sokan fognak "átlényegülni" (~2012/2013 ezotéria), de rajtuk kívül kevesen lesznek azok, akik meglátják az új világot. Kegyetlen lesz, cseppet sem kíméletes, a gyönge elpusztul, az erős megmarad. Minden "mai világhoz szokott" naiv ember katasztrófának fogja érezni (mint amikor kiszabadulsz a Mátrix hatása alól), de lesznek orákulumok, "próféták", akik nem csak, hogy érteni és tudni fogják az új világ dolgait, hanem szeretni is, mert tudják, hogy EZ a valóság.
Még egy fontos gondolat társul ehhez. Igen, most már nagyságrenddel valószínűbb az "Esemény", szinte kijelenthető, hogy jön. Akkor hát nem lenne célszerű abbahagyni a főiskolát, és csak készülni, 0-24/7? És most, ebben a percben jöttem rá - nem, mert akkor sokkal rosszabb körülmények között juthatnánk csak hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, melyeket befektetünk - kevesebb idővel és energiával maradnánk, mint "normálisan". A legrosszabb kimondani (és tudatosulnia), de igen, most csak várhatunk.
Kommentek